Napjaink egyik közkedvelt építőipari alapanyaga a gipszkarton. Népszerűségét a sokoldalú felhasználásának és számos előnyének köszönheti. most kiemeljük azt, Ilyen többet közt hogy rendkívül környezetbarát anyagról van szó. Sem az előállítási folyamatoknál sem beépítésénél nem keletkezik környezetszennyezés. A gipszkarton valójában többrétegű keménypapír, azaz karton, gipsz és víz keverékéből áll össze, illetve kerül préselésre.
A gipszkarton lapok szerelése és rögzítése nem bonyolult , de alaposságot igényel. Rögzítése kétféleképpen történik.Az egyik a csavarozás a másik pedig a ragasztás egy speciálisan erre a célra használható anyag.
Csavarozással való rögzítés esetén egy úgynevezett tartószerkezetet szükséges kialakítani. Ezt a megoldást leginkább álmennyezetek kialakításakor használjuk. Minden esetben meg kell vizsgálni a födém állapotát , annak terhelhetőségét. Ezután kerül kiválasztásra a tartószerkezet anyaga ami lehet egyszerű falécekből, de akár horganyzott acélprofilokból is. Utóbbi valamivel stabilabb, és könnyebb dolgozni vele, ellenben a fa szintén tökéletes alternatíva.
A tartószerkezet kialakításakor alapszabály, hogy a tartóprofilok mindig a hosszabb oldalfalakra kerüljenek, hiszen ilyen kialakítás esetén sokkal egyszerűbb lesz megtartani a háznak az álmennyezet súlyát. Amennyiben fémszerkezetekkel dolgozunk, a hosszabb oldalfalak esetében úgynevezett UD-, közöttük pedig CD-profilokat használjunk, de amennyiben kisebb helyiségekről van szó, gyakran elegendő lehet UW-idomokkal ellátni az oldalfalakat, melyekre legalább 60 centiméterenként CW-idomok kerüljenek.Bármelyiket alkalmazzuk fontos , hogy a megfelelő hosszúságú dűbelell dolgozzunk ,hogy megfelelő stabilitást kapjon az egész tartószerkezet.
A leeresztett álmennyezetek esetében lényeges továbbá, hogy a keresztbe futó idomok – melyek a legnagyobb terhet tartják majd – legalább másfél méterenként függesztő pálcákkal közvetlenül a plafonhoz is rögzítésre kerüljenek. Ennek a célja az, hogy a burkolóanyag felszerelését követően a profilok ne hajoljanak meg a nagy súly alatt.
A tartószerkezet elkészítése nagy precizitást igényel ezért oda kell figyelni , hogy a látvány ne menjen a biztonság rovására.
Ragasztóval való munka esetén a falszerkezetet elő kell készíteni a ragasztó és a gipszkarton fogadására. A mozgó festék és vakolat darabokat leverjük , szükség esetén újra vakoljuk. Nem célszerű nagy mélyedésbe vastagon kenni a ragasztót mert száradása hosszú időt vesz igénybe.
A felületet ragasztás előtt alapozzuk. Ez a folyamat lényeges, ugyanis ha túl száraz felületre kerül a nedves ragasztó, előfordulhat olyan eset, hogy a fal elszívja a vizet a masszából, és az túl hamar megköt így nem alakul ki ideális átkötés a két réteg között, tehát a felragasztott gipszkarton visszaeshet. Az alapozó száradása után jöhet a ragasztás.A gipszkartonokat ha szükséges méretre vágjuk. Annyi ragasztót keverünk be, hogy 20-30 perc alatt fel tudjuk használni.A nagyobb táblák feltétele két embert is igényelhet mérete miatt. A munkafolyamat közben figyelünk a vízre és és a megfelelő alátámasztásokra , hogy a lap ne tudjon mozgolódni.
A gipszkartonozás során a lapok között hézagok keletkeznek amelyeket az erre a célra használható hézagoló gipsszel töltünk ki. Glettelést , csiszolást követően jöhet a festés.
Gipszkartonból készülhetnek válaszfalak is amelyek a belső átalakításoknál lehet gyors és kiváló megoldás.
